This visualization was generated on 15.11.2021 with Corpus Services.

SAI Palna.
Palna nɔːkɨr timnʼasɨk ilimmɨntɔːtɨt.
Šölʼqumɨlʼ mɔːtɨrɨlʼ irra ɛppɨmmɨnta.
Orsɨmɨlʼ irra samɨj märqɨ timnʼätɨt.
Čʼontoːqɨlʼ timnʼätɨt taŋɨlʼ ɔːtälʼ nʼoːtɨj ɛppɨmmɨnta.
Poːs kɨpa timnʼätɨ kərnʼat pɔːralʼ nʼoːtɨj ɛppɨmmɨnta.
Nılʼčʼik ilimpɔːtɨt.
A na Palnalʼ märqɨ timnʼätɨ namɨšʼak qəːtɨsä ɛːppɨmmɨnta.
Kuna qaj tünta, muntɨk tɛnɨnɨmpatɨ.
Suːmpɨtɨlʼ təːtɨpɨlʼ irra ɛːppɨmmɨnta.
Kəːsɨp meːtɨmpatɨ ontɨ iliptäːqɨntɨ.
Čʼɔːtɨrna kəːsɨp, nık meːtɨmpatɨ, čʼaŋak pünon.
A rušit meːtɨmpɔːtɨt aša tɛnɨmop qajen nɔːnɨ
Tɨp meːtɨmpatɨ, kəːsɨtqo püp meːtɨmpatɨ.
Na pün nɔːnɨ kəːsɨlʼ porqɨp meːtɨmpatɨ.
Säq kəːsɨlʼ ɨntɨ meːtɨmpat, säq kəːsɨlʼ komap meːtɨmmɨntɨtɨ.
Nantɨsä aj ilɨmpa.
A müttɨlä aša ičʼirpa.
Täpɨpkine müttɨlä ičʼirpatɨt.
Kepkisolʼa kunɨ čʼap tüntɔːtɨt təp mun tɛnimɨt.
Qälɨt ičʼirpɔːtɨt müttɨqo.
Laŋalʼ qumɨt pɛlʼaqɨt aj nɔːr timnʼäsɨt ɛppɨntɔːtɨt.
Aj peːlä ičʼirpɔːtɨt tapčʼeːlɨ qumɨlʼ nɔːr tɨmnʼastɨp.
Təm ilɨmpa okoːt pulʼčʼos qoltoːqɨt, turuhanska kərrelʼ pɛlʼaqɨt čʼuːroːqɨt.
Laŋalʼ qumɨlʼ nɔːkɨr timnʼäsɨt ukkɨr tät čʼontoːqɨt nılʼčʼik ɛːsɔːtɨt.
Palnalʼ nɔːr tɨmnʼasɨtɨp peːlʼa qənqolamnɔːtɨt.
A Palnalʼ timnʼäsɨt qənɔːtɨt.
Tɨmnʼäiːqɨntɨ nılʼčʼik kətɨŋɨt.
Laŋalʼ qumɨlʼ nɔːr tɨmnʼäsɨt na tüːqolamtɔːtɨt müttelä meːqɨnɨt.
Karra čʼuːrontɨ mɔːtɨŋlɨmɨt.
Čʼuːrontɨ mɔːtɨŋnʼɛntɨmɨt.
Apsɨp qənnɛntɨmɨt.
Qumɨt kosti (mɔːttɨla) tüntɔːtɨt.
Amɨrtɛntɔːtɨt.
Karra qənnɔːtɨt, čʼuːrontɨ.
Kärtɔːtɨt, mɔːtɨŋnɔːtɨt.
Nʼuːtɨsä tɔːqqɔːtɨt mɔːttɨ tolʼ pɛlʼaqɨt.
Tösa tɔːqqɔːtɨt.
ınnän ɨllä aj nʼuːtɨsä tɔːqqɔːtɨt.
Tɨmnʼäqɨntɨkine: Kaša (avsa) mušɨrɨŋɨlɨt.
Tapčʼeːlɨ tüntɔːtɨt.
Ürɨlʼ pirnʼäp mɔːttɨ tultɨŋɨlɨt.
Kašap (avsap) kärrä mušɨrɔːtɨt.
Nanä na ɔːmtɔːtɨt.
(Čʼeːlɨtɨ) čʼeːlʼ čʼontɨlʼ kotäntɨ korrɨmɔːnnɨ.
Nʼennäntɨ antıːrɨ qontɨšɛlʼčʼa.
Nɔːkɨr qumɨt tıpɨlʼ antɨ qontɨššɛːnta.
Timnʼaiːqɨntɨ nılʼčʼik kətɨŋɨt.
Paŋɨlʼ toqlʼet ılla ättɔːlnɨlɨt.
Peːmɨt küːtet šüː säqɨtɔːlɛlʼčʼiŋɨlɨt.
Nɨːnɨ nılʼčʼik kətɨŋɨlit.
Paŋɨmɨt čʼäːŋka, paŋɨlɨt meːqɨnɨt miŋɨlɨt, solap meːqɨllʼčʼilɨmɨt amɨrqonɨtqo.
Nık ətɨrkɨŋɨtɨ.
Kɨpa timnʼätɨ sɨtkɨqɨt ila.
Täːqamtɨ nɨː ɨnnä čʼoqolnɨt.
Ɨnnät tüt poːrɨlʼ po sɔːrɨmmɨntɔːtɨt.
Nık qoŋɔːtɨt: nʼennäntɨ qontɨššɛıːŋa nɔːkɨr qumɨt tıpɨlʼ antɨ.
Timnʼäːqımtɨ əːtɨrkɨqolamnɨtɨ.
Ponä na čʼap tannɨntɔːtet.
Montɨ ɨntɨlʼ tıšap ɨnnä iːqɨlpɔːtet.
Ütqɨnɨ konnä toqalʼ čʼüntɔːtɨt.
Ponä tantɨlä nık kətɨŋɨt.
Konnä tantɨlä amɨrŋɨlɨt, qɔːtɨnıːsʼa müttɨlɨmɨt tentɨlä poːqɨ ütqɨnɨ konnä.
Aj qaj meːqolamnɨlɨt?
Konnä tantɨlä amɨrŋɨlɨt.
A nıŋ ɛːsä märqɨ timnʼatɨ.
Konnä tantɨlä amɨrlɨmɨt.
Konna jep tattɔːtet.
Ɨntɨlʼ tıšamtɨt karrät antoːqɨntɨt pillä qəːčʼalnɔːtɨt.
Mɔːttɨ na jep šeːrtɔːtɨt.
Mərqɨ laŋalʼ qumɨlʼ mɔːter Palnan optı ukkɨr qəntɨ na omnɨntɔːtet.
Takɨlʼ ɔːtälʼ nʼoːtɨlʼ timnʼantɨsä aj ukkɨr qəntɨ na omnɨntɔːtɨt.
Nɔːkɨr timnʼaset muntɨk ukkɨr qönte omtelɔːtɨt.
Nɨːn nık kətɨsɔːtɨt: Paŋɨmɨt qaj əmɨltɨmnɨmɨt.
Paŋɨlɨt ɛːŋa?
Paŋɨsä šınet miŋɨlɨt.
Amɨrqo solap meːqɨllɨmɨt.
Paŋɨmtɨt muntɨk miŋɔːtɨt laŋalʼ qumɨlʼ nɔːkɨr timnʼasɨt.
A Palnalʼ nɔːkɨr timnʼasɨt okoːt jap əːtɨrkɨsɔːtɨt.
Märqɨ timnʼatɨ kutar paŋɨsä qättɨntɨtɨ.
Təpɨt aj nılʼčʼɨk qättɨntɔːtɨt.
Märqɨ ira ukkur čʼontoːqɨt nanɨ matta, sajesa ijap mɨrɔːtɨt.
Paŋɨsä nɨː jep qättɔːtɨt laŋalʼ qumɨlʼ nɔːr timnʼästɨp.
Taŋɨlʼ ɔːtälʼ nʼoːtɨlʼ timnʼämtɨ čʼap qättɨtɨ.
Ola šünʼčʼipɨlʼ təttɨp qättɨtɨ.
Palnat timnʼätɨ taŋɨlʼ ɔːtalʼ nʼoːtɨlʼ tɨmnʼätɨ aj nɨːnɨ pakta.
Nʼoːla qəntɨtɨ, täːqamtɨ orqɨllä nʼoːtɨŋɨt.
Toːnna šitɨ tɨmnʼäsɨqä mɔːtqɨt qalɔːtɨt.
Qaj qənnɨtɨ, qaj qattɨjɔːtɨt.
Nʼoːla qəntɨtɨtɨ.
Nʼennät mitallä čʼap počʼɔːlnɨtɨ.
Lʼakčʼitɨ pačʼalnɨt.
Qamtä alʼčʼa laŋalʼ qup.
Šittäl čʼap pačʼalnɨt täːqat kət čʼoːmɨt orqɨlnɨt.
Topɨtɨ toːq säppɛːmpa.
Palna toːnna timnʼäqɨmta qätpatɨ.
Timnʼäntɨ mättɨt šüː nʼennɨ paktɨ.
Qoŋɨtɨ mompa orqɨlʼpetɨ.
Mat tülɨlak.
Na küšilʼ laka aj qaj meːtɨtɨ.
Mat tamɛntak.
Nɨːnɨ nɔːkɨr tɨmnʼästɨp muntɨk qəttɛːjɔːtɨt.
Okkɨr taːt tättɨt čʼontoːqɨt nanɨ ilɨmpɔːtɨt, nʼi qajit sümɨ čʼäːŋka.
Qənŋɔːtɨt laŋalʼ qumɨlʼ.
Imaqotalʼ nılʼčʼik tɛnɨrna.
Ijaiːmɨ qəssɔːtɨt meːltɨt qoja mɔːtɨŋnɔːtɨt.
Meːlle mɨta šölʼqup ijamtɨ namɨt mɔːntɨ somak kətɨmpatɨ.
Mat kʼe ijamɨ kəːtɨptäkek.
Nümanɨ ukɨp aj musɨltɨkap.
Šölʼqumɨlʼ ima meːlle qəː ɛːŋa mannoːnɨ.