► |
|
SAI |
Саргаев Андрей Иванович говорит сказку.
|
► |
|
SAI |
(Сель-), это, по - русски говорить или по - свойски?
|
► |
|
KuAI |
По - селькупски, по - селькупски.
|
► |
|
SMV |
Šölʼqumɨ.
|
► |
|
SAI |
Sargaev Andrej i Ivan ((PAUSE)) nʼomalʼ porqɨlʼ čʼaptä kətɛntɨt.
|
► |
|
SAI |
Čʼaptärlʼa omnɨntak.
|
► |
|
SAI |
Čʼaptärtɛntak.
|
► |
|
|
Irra ilɨmpat.
|
► |
|
SAI |
Qoltɨt qəːqɨt Tɔːs qultɔːqɨt.
|
► |
|
SAI |
Čʼumpɨ qɨltɨ ɛppɨ šitt (ut/ muːt) naj qəjqɨt.
|
► |
|
SAI |
Seːlʼčʼa ijat ɛppɨntɨ.
|
► |
|
SAI |
Seːlʼčʼa ijat ɛppa, koralä qɨnpɔːtɨt.
|
► |
|
SAI |
Korampɔːtɨt nɛnta.
|
► |
|
SAI |
Ira ontɨ mɔːtqɨt qalɨmpa.
|
► |
|
SAI |
Seːlʼčʼa ämnätɨ mɔːtqɨn ɛːja.
|
► |
|
SAI |
Mɔːt qalɨmpɔːt.
|
► |
|
SAI |
Ijaiːt muntɨk qɨnpɔːt.
|
► |
|
SAI |
Muntɨk qɨnpɔːtɨt.
|
► |
|
SAI |
Iraqota (tɔːtoj) čʼonton nı ɛsa.
|
► |
|
SAI |
Ijat ((…)) mütɨnt munt qənnɔːt.
|
► |
|
SAI |
(Nı tɛlla) ((PAUSE)) nʼan ɛːs.
|
► |
|
SAI |
Na ɛːnt, ukkur tɔːt čʼontot na ira nı (tɛnan).
|
► |
|
|
Eee, ämnänik kətɨɣɨt: Täːla qälä müt tünnɛntɨ.
|
► |
|
SAI |
Mɔːtqɨntɨt poː pačʼalnɨt.
|
► |
|
SAI |
Pačʼalnɔːt poː, nɛntɨ nɨːnɨqa poː ätɨmanton na omtɨltɔːt mɔːt ätɨmantot.
|
► |
|
SAI |
Nɨːnɨqa (nɨllɨja).
|
► |
|
SAI |
Omtɨltɔːt puːn ätɨwannantɨ.
|
► |
|
SAI |
Omtɨltɔːt ätiwantot poː.
|
► |
|
SAI |
((BRK)) (setaptəqɨt karalʼ mɨn) ((PAUSE)) toestʼ poː pačʼalnɨt.
|
► |
|
SAI |
Šentɨ nʼuːtɨsa tɔːqqɔːtɨn ılqɨnɨ ((PAUSE)) mɔːt šünʼnʼontɨ.
|
► |
|
SAI |
Aj ınnä nannɛr šentɨ tös tɔːqqɔːtɨn.
|
► |
|
SAI |
Aj nan ɨnna nan ɨnnan nılʼ šentɨ nʼuːtɨsa tɔːqqɔːtɨt.
|
► |
|
SAI |
Kortɨ qonınʼnʼa.
|
► |
|
|
Soma kunnɛr ɛːmä apsɨm ɛːŋa.
|
► |
|
SAI |
Muntɨk tattɔːtɨt.
|
► |
|
SAI |
(Mo-) mɔːttɨ pinnɔːtɨ apsɨlʼ taqɔːlɨt.
|
► |
|
SAI |
Qarɨ müt tünɛnt ompa.
|
► |
|
SAI |
Ta amnäqɨnt nı mulaltɨŋɨtɨ irra.
|
► |
|
SAI |
Seːlʼčʼ amnätɨ nı mulaltɨŋɨtɨ.
|
► |
|
SAI |
I amnät mun na meːntɔːt, na amɨrnɔːt, na tü meːntɔːt.
|
► |
|
SAI |
Nɨːnɨqa…
|
► |
|
SMV |
Qarɨn üntala, qarɨn mütɨ tüŋa.
|
► |
|
SAI |
Aša čʼarɨ üntala.
|
► |
|
SAI |
Taŋan!
|
► |
|
KuAI |
Ага.
|
► |
|
KuAI |
Говорите.
|
► |
|
SAI |
Potom nı kətɨmpat nɛːntɨ: Mɔːtɨt pɔːrontɨ ınnə nɛntɨ nɨ tö tuːŋɨlɨn.
|
► |
|
SAI |
Tölʼ purɨš tuːqɨllɔːtɨt.
|
► |
|
SAI |
Tölʼ purɨš tuːqɨllɔːt, (nat nedʼ mɔːt nedʼ) pɔːrɨntɨ nɨ sɨːqɨllä pinqalla.
|
► |
|
SAI |
Aaa, muktɨn ämnäqɨn nık kətɨɣɨt: Tɛː tam nɨ mɔːta nɨːn ɔːk, tona mɔːtan ɔːk i mɔːtɨt kurkom nɨllɛːŋɨlɨt – muktɨn ämnäqɨntɨ.
|
► |
|
|
Seːlʼčʼimtalɨ ämnäqɨntɨ nık kətɨɣɨt nɛntɨ: ınnä na mɔːtɨ pɔːroqɨn nɛntɨ mɨŋäš.
|
► |
|
SAI |
Mɔːtɨ pɔːr šüːmɨt ılla tüp čʼattɨläntɨ sa.
|
► |
|
SAI |
(Pɛltɨntalʼ/ pɛlɨlʼ pɛlap) (amnäqɨntɨ/ amnɨqɨntoː).
|
► |
|
SAI |
Nı kətɨɣɨtɨ ira: A ontɨ nɛntɨ qälɨıːtɨ, qälɨt kuššat tümmäːtɨt man onak mat nʼomalʼ porqalıːp tokkaltɛntak qälɨt tüpsa mɔːntɔːt.
|
► |
|
SAI |
Mɔːt šeːrtak.
|
► |
|
SAI |
Mɔːtqɨn na mɨrkɛntak.
|
► |
|
SAI |
Tɛː mun pon tantɨŋɨlɨt.
|
► |
|
SAI |
Ponä jap tattɔːtɨt muntɨk.
|
► |
|
SAI |
Nɨːnɨ ämnäıːtɨ nɔːtɨ nɛntɨ mun kuttar kətɨ nılʼ na meːŋɔːt.
|
► |
|
SAI |
(Pɛltɨntalʼ) kɨpa amna poqonä.
|
► |
|
SAI |
Nı meːqɨltät, nɔːt nɛntɨ mun ponä jap tattɔːt.
|
► |
|
SAI |
Kɨpa ämnä tına mɔːttɨ pɔːroqɨt qalɨsa.
|
► |
|
SAI |
Ontɨ ira mɔːtqɨt qala.
|
► |
|
SAI |
Qälɨ müt tüŋa.
|
► |
|
SAI |
Talʼše qaj ɛsɨŋa?
|
► |
|
SAI |
Qoːkɨtɨj ira, qälɨ mütɨ na tüntɨ, tam nä tünt.
|
► |
|
SAI |
Nɨk amnäqı naː tüŋɔːt.
|
► |
|
SAI |
Toːntɨ na tüsɔːt qalɨtɨn utɨraltɔːt na tülʼčʼila.
|
► |
|
SAI |
Šölʼqumɨn ukoːn qälɨ müttɨ tümpoŋɨj ((…)) qumɨn šʼittɨ ijajaq ɛːppɨntɔːqı čʼilʼalʼ mütɔːqɨn iːmpɨlʼ.
|
► |
|
SAI |
Nɨmtɨ qalɔːt qaqlɨlʼ mɔːttɨ qan.
|
► |
|
SAI |
Ol qumtɨ, qälɨ mütɨt ol qum, mun mɔːttɨ jap tultɔːt.
|
► |
|
SAI |
Mɔːttɨ jap tultɔːt, et mun kunmɔːntɨlʼ qumt ɛːppa mütolʼ mun mɔːttɨ šeːrtɔːtɨt.
|
► |
|
SAI |
Amɨrqolamnɔːt.
|
► |
|
SAI |
Nannɛr nɛntɨ apsɨm mušɨrɔːt nɛnt.
|
► |
|
SAI |
Meːŋɔːt, moqɨnät apsɨp tattɔːt.
|
► |
|
SAI |
Ira nık kətɨŋɨtɨ ta amnän: Mun pon tantɨŋɨlɨn.
|
► |
|
SAI |
Ponna kuraltɨŋɨtɨ.
|
► |
|
SAI |
Ta amnän mun pon tantɔːtɨt.
|
► |
|
SAI |
Ira nɔːtɨ tümtɨ namɨššak čʼɔːtɨŋɨt šoːqɨrt ınnän.
|
► |
|
SAI |
Innä namɨššar čʼɔːtɨmpati.
|
► |
|
SAI |
Ontɨ nʼomalʼ porqɨlıːpɨ nʼelʼčʼɨ mussɛːŋɨtɨ.
|
► |
|
SAI |
Naj nʼelʼčʼɨ ılla na qäššɨ.
|
► |
|
SAI |
Pičʼlʼamt orqolpatɨ.
|
► |
|
SAI |
Qälɨn ɔːmtɔːt.
|
► |
|
SAI |
Mompa nɛntɨ ((DMG)) na mɔːntɨ qaj nʼelʼčʼantɨ?
|
► |
|
SAI |
Ašša, man mompa šeːrmɨtam ((NOISE)).
|
► |
|
SAI |
Qumɨn nɛntɨ mɔːttɨ nɛntɨ amɨrqotqa tüm tam orsak čʼɔːtɨmmɨntak man ola.
|
► |
|
SAI |
Nık kətɨŋɨtɨ.
|
► |
|
SAI |
Tüptɨ namɨššak šoŋaltɨ tü čʼɔːtɨŋɨtɨ nɛntɨ tap ınna.
|
► |
|
SAI |
Ola purqɨ tap.
|
► |
|
SAI |
Mɔːttɨ pɔːr nɛntɨ ((PAUSE)) čʼɔːppaıːntɨ ınna (čʼiqqɨrna/ šoːqirnɨ).
|
► |
|
SAI |
Ira pon ılla ruqɨčʼa, (čʼam) (orqɨlnɔːtɨt/ orqɨlla), nʼomalʼ porqɨt kernʼan toː nɨtqɨllä.
|
► |
|
SAI |
Mɔːtqɨn na läːqɨ (qərɨt) ınna nannɛr ɛː.
|
► |
|
SAI |
Tölʼ purɨš šoːqɨr pɔːrɨt šünʼčʼɨ ılla.
|
► |
|
SAI |
Qatalɔːt nɛntɨ okoškan ɔːk.
|
► |
|
SAI |
Toːnna ponä čʼap qonıšʼšʼa pičʼisa qättɨja qotta alʼčʼa nɛntɨ.
|
► |
|
SAI |
Ira nɛntɨ mɔːtqɨnɨ ponä čʼap pakta, pičʼisa qättaıːt, puːn poːqɨn qonna mɔːttɨ alʼčʼa.
|
► |
|
SAI |
Tüsa čʼɔːtɨŋitɨ kurkom mɔːtɨlʼ tɔːŋ.
|
► |
|
SAI |
Sovsem nɛntɨ tü koptɨkɔːl amnɨtɨ na qälɨlʼ mütɨ, muntɨk tüsä qätta, qaj.
|
► |
|
SAI |
Tüs čʼɔːtɨŋɨt.
|
► |
|
SAI |
Qälɨ müton tolʼko šʼittɨ šölʼqum ija qalɨntɔːt qaqlɨlʼlʼa.
|
► |
|
SAI |
Selʼčʼi ämnätɨ (som nɛntɨ meːŋa/ nɨŋa), toː qənna.
|
► |
|
SAI |
Šölʼqum ija nɨmtɨ mɨrkɨntɔːt.
|
► |
|
|
A montɨ toː (čʼattɛnta)?
|
► |
|
SAI |
(Ton ola) müton ɛːja.
|
► |
|
SAI |
Nık kətɨŋɨt: Kut ɛːŋa mɔːllɨ?
|
► |
|
SAI |
Ontɨ nɛntɨ ontɨ olqumɨntɨ soqqɨp tokkalɨntɨ, olqumɨn qaqlontɨ nɨ omnɨntɨ.
|
► |
|
SAI |
Olqumɨt qaqlɨntɨ omtalä, na ɔːmtɨ.
|
► |
|
SAI |
Somak na qala nɛntɨ: mɔːllɨt kunä, näčʼčʼa na laqalna.
|
► |
|
SAI |
Mɔːn nowɨn mɔːntɨlʼ ɔːtalʼ (täːtɨktɨ), nɛntɨ čʼäːŋka imat.
|
► |
|
SAI |
(Ima=) qälɨlʼ ima qaj qalɨmpa, qaj čʼäŋɨmpa nɛntɨ.
|
► |
|
SAI |
Qaj uːpɨl tümmɨmpɔːt namɨššak.
|
► |
|
SAI |
Mat əmɨltɛːmpak ((…)) kətiqa.
|
► |
|
SAI |
Nɨːnɨ ((PAUSE)) ɔːtatɨ kun mɔːntɨ ɛppa qälɨ mütɨ tümpa.
|
► |
|
SAI |
Qaj qaqlɨt ɛppa, mɔːtt ɛppa.
|
► |
|
SAI |
Seːlʼčʼɨ ämnätɨ ɔːtalʼ oratɔːt.
|
► |
|
SAI |
Nänäqä šölʼqumɨj šittɨ ijaqı šittɨ oratɔːt, (pɛltɨmpɨla/ pɛltɨqa) ilʼčʼamtɨ, nʼoːkkɨla ilʼčʼamtɨ.
|
► |
|
SAI |
Kərtɔːtɨt.
|
► |
|
SAI |
Konnä kərtɔːt mɔːtɨt nɔːnɨ konna, mɔːt pɔːrɨtɨ ınnä, na kınʼčʼɨntɨ konnälʼ pɛlaktɨ türalä – čʼulʼ mɔːt konnälʼ pɛlaktɨ.
|
► |
|
SAI |
Selʼčʼi ijatɨ mun mačʼo (qənpɔːt/ qənpa).
|
► |
|
SAI |
Mɔːt čʼəsɨntɔːt.
|
► |
|
SAI |
Nılʼčʼik nɛntɨ tap šittɨ nʼurtɨlʼ ɔːta qopɨlʼ (tap ontɨ) tašimpat.
|
► |
|
SAI |
Wɨrqɨ ijantɨ kana ira pona sɔːrɨŋiti nɛntɨ ətɨmantot (ola/ olontɨ).
|
► |
|
SAI |
Šʼentɨ mɔːtqɨn qonta ämnäsɨ mɨt.
|
► |
|
SAI |
Ijat korala qənpɔːt.
|
► |
|
SAI |
Ukkɨr (ta-) tot čʼontot nılʼ ɛsa: Kanaıːram ksa qa läːqalʼnʼa?
|
► |
|
SAI |
(Ɛn-) əːptɨmɨlä, kanaıːram qa läːqɨmpa, kanaıːra?
|
► |
|
SAI |
Kanam kutɨ qaj čʼelʼčʼɨŋɨtɨ?
|
► |
|
SAI |
Ašša, mompa et ijaıːlʼa moqɨnä tapɨt tüntɔːt.
|
► |
|
SAI |
Etontɨ pona čʼap tanta, ijaıːt montɨ tap tüntɨ.
|
► |
|
SAI |
Ukoːt – namɨp qaj emɨltɨntak, no mat kətɨlam očʼɨŋɨ nɛntɨ.
|
► |
|
SAI |
Ijaıːtɨ moqɨn čʼap tüŋɔːt, etɨmantot (montɨ/ nɛntɨ) ɔːtän məttɨn.
|
► |
|
SAI |
Namɨnmɔːntɨ ɛːja nɛntɨ montɨ (loːs) suːrɨt tottɨŋ, laqa pona.
|
► |
|
SAI |
Laqa ((PAUSE)) etɨmantot.
|
► |
|
SAI |
Mɔːn ɔːmta, qälɨlʼ mɔːn ıllä.
|
► |
|
SAI |
Kanaıːram qola nılʼ na tümmɨntɔːt.
|
► |
|
SAI |
Qəntɨla mɔːttɨ na tattɨmpɔːt selʼčʼi ija.
|
► |
|
SAI |
Nɨːn ijaıːt nɔːt mɔːttɨ jap šʼeːrtɨmpɔːt.
|
► |
|
SAI |
Palʼlʼa top šin loːsɨ irat pona na tannɨmmɨnna.
|
► |
|
SAI |
Nɔːt jap qompɔːt.
|
► |
|
SAI |
Nɨːn ɛːla šʼittelʼ šölʼqumɨn na ɔːtäsa na ilɨqolammɨmpɔːt Tɔːs qoltot.
|
► |
|
SAI |
Qälɨtɨt nɔːn ukoːn ɔːtätɨ čʼäŋɨmpa.
|
► |
|
SAI |
Topɨsa ilɨmpɔːt šölʼqumɨt.
|
► |
|
SAI |
Qälɨ mütɨlla ɔːtäp tap tətton poːkɨtɨlʼ təttoqɨntɨ taːtɨmpɔːt ((PAUSE)) takkɨ nʼenna.
|
► |
|
SAI |
Ta poːt puːtot ɔːta opšʼe čʼäŋɨmpa ukoːn isɛčʼarat qɔːtɨ ((…)).
|
► |
|
SAI |
Nimtɨ nɛntɨ nʼomalʼ porqɨlʼ čʼaptä.
|
► |
|
SAI |
I čʼiːpɨtɨ.
|
► |
|
SAI |
Jesli emɨltɨmpak, očʼɨŋ sa kətɨlak naj.
|
► |
|
SMV |
Ijaıːtɨ (čʼɔːt/ čʼɔːt) čʼüsɔːtɨt.
|
► |
|
SMV |
((NOISE)).
|