This visualization was generated on 15.11.2021 with Corpus Services.

SUF Elaqumbagaq warkəqumbagaq kupeze (kupezij) ara pajasɨk.
Tabɨštjanan ekomba okɨr neːdi.
Kušak tabla elɨmbadət.
Okkɨr paːr kupezij ara pajasɨk kɨgelɨmbagɨq qwangu koːst.
Neːndne tʼiːʒešpageq.
Tan mol padrugalamd kwärɨlʼe šaːqku.
I artʼeːlak wes suːrumd awralǯelʼe maːdalamd qätɨqlʼe.
I tabɨštjaq taqtaːlčʼagɨq.
Nedi tabɨštjap prawadʼiŋgnɨt.
Tʼeːld üːdemlʼe qwatta.
Tap qwanna ubirajčʼigu.
Ubirajčʼelʼe maːlčʼa qwanna padrugalandne qwärat šaːqku.
Padrugalat töːwageq tʼup porčʼadet, omdadät uːdʼigu.
Kot swarmenǯa, okkɨr nedɨt södɨra, okɨr nalguka (nadäka) kwajatkuǯa.
Kušak amnɨmbadet, uːdʼembadet, okɨr padruganan ködet aːldʼa popolǯ.
Maːdət koʒaj nadäka tüːwa popolǯ ködəp tʼatčʼiku.
Serʼankap porčʼet i qolʼdet natʼagat aːmda razbojnik.
Tab kotʼiwatpa, šargwatpa.
Razbojnik muːnunse aːgalʼdʼit, što äk parkuk.
Nadäka kunalǯa.
Köːdəmd iːwat i čʼaːnǯa popolɣɨndo.
Padrugalat soːgɨndʼagɨq: Qajko šarkwannand?
A tap äʒalgumba: Tawa tʼiːgolǯak.
Mat larɨmbak tawalatko, natko šargwannak.
Padrugalad qaimnaj aza tanɨwagɨq.
Tap qaimnaj aza tabɨštjagne qaimnaj aza kadɨkut.
Aza kund amdedʼimbadet.
Tab i äːʒalgumba padrugalandne: Dawaj aurlaut i qondešpəlaut.
Padrugalat aza kägɨmbageq qondəgu.
A tap äʒalgumba: Mat artä wašsak.
Awem mašep šedes (šedeš šep) pʼaldɨku taqtalǯešpɨgu.
No padrugalat äːʒalgumbagəq: Qondešpɨlaut.
Tap qwanna au pilʼekant, qoptəp čʼaːkot i naštjap üːdət načʼidelʼe qondəku.
A onǯ stol ubirajšpɨndɨt.
Stolɨm ubiraimnat i sɨgana palatʼit paːront.
A natʼagɨt wsʼakɨj porgokala, šaːčʼila.
I tap natʼidelʼi atedʼa.
Tümdə qaptɨmbat.
Kušaŋ eppɨs, ündɨdʼet razbojnik čʼanǯešpa popolɣondä.
Serʼanka porčʼit i kwajawa maːdɨl čʼaːnǯ, wes mannɨmbat.
Qwann au plʼekant i čʼeːnčʼa: Wrodʼi nagurtɨt äːzadɨt, a qajkota šedeg ejagɨq.
I naštjat paːront pannɨt qubi qut otɨp (odop).
I naštjaq qondannaɣɨq sewak (krʼepkak).
I onǯ razbojnik qwannešpa poːn.
Poːn čʼaːnǯa i šundjarna.
A nalgupka tabɨn mogout saːpɨlʼdʼa (čʼarenǯʼa) poːn.
Čʼaːra, maːdalap wes qättanet i šeːrna maːt.
Qwanna au plʼekant i qolʼdʼet pokonʼen od panpi šed nalgukan piːrent.
Ta na otap to iːɣat poːn čʼačʼlʼe kladowkan pannɨt.
I ünditʼet maːt paːrop razbojnila qaːglʼešpadɨt.
Tab iːot azɨnt sablʼap i sɨgənna maːt paːront.
I omda qaj mestaɣɨt qaːglʼešpadät.
Okɨr lʼewɨp kɨradet.
I okɨr razbojnik olomt tiː sagennɨt.
Nʼadäka olomt tä patʼannat sablʼaze.
Olot aːldʼza nadäkanä maːd paːront, a kabi mangolǯigat püngenʼa elle.
No natʼagɨt šumičʼeladɨt, tɨndešpadət.
Tan qai št meʒalǯa elle?
Šedemǯelʼemɨ üːdəšpändadɨt.
Na odomd üːdət.
Nadeka naːt muːnom patʼännɨt, na munom iːwat i tamdɨnnät pomagant i pannɨt karmanqɨnt.
Na šargwanna.
Äːʒalguk: Tɨnd kutta aːmda sablʼaze.
I wes kunaːdet.
Nadeka aːmdedʼa, aːmdedʼa.
Qajna az ünda.
Qwanglɨmbadɨt wes.
Tap elle tüa, šeːrna maːt.
Padrugastjaq qälʼdimbageq i tabnä äːʒalgwagɨq: Taja qajgɨn äzand?
A nalguka äːʒalguk: Mat ödəšeːlak.
Čʼanǯak töːlǯiku qwazəp i qogu tʼetʼalɨpsap.
Awem čʼočʼimbat argot.
A serʼankap porčʼiku larämbak.
Natʼagɨt menan šaːtčʼ edenda.
Tüze qwajagu ne nadə.
Nop kwata tʼeːlʼešplʼe šogorp tʼadendɨt.
Padrugaštjaq waʒagɨq i maːt taqtalǯelʼe kwatalǯak.
Mat koʒaj nalguka aza üːdikut.
Tiː ku čʼagɨtčʼimbalʼi.
Awɨrlaut.
Nop malʼenkak tʼeːlɨŋla.
Patom kwalɨzlʼi.
Padrugaštjaq qalagɨq awɨrgu.
Paka awrešpɨšadɨt, nop rangak tʼeːlɨŋna.
Qula ponät qwajalʼe qwatadät.
Nadäkaštjaq kwannagəq maːtkɨndi.
A tap qwanna surulamd awralǯiku.
Tʼeːlɨmt tʼeladɨšpat.
Üːdennɨt (äz) awɨndə mɨgi töːwagɨq.
A tap qaimna ass kadekut az awegant.
Äzɨmt aumt awralǯit.
Äzɨt nändne tʼara: Wot, massa, nega mi qwajazaj i kowaj teka šenixap.
Wstrečʼu qogadɨt nilʼdi sewa kündeladät qoj ʒanihala.
Tau tʼeːk töːnǯadat swatajčʼuku.
A nalgupka äːʒalgumba: Moʒet qajlʼemɨj razbojnilane megu kɨgalʼe šip.
Äzɨt tʼarɨmba: Ta qaj ne, qajko mija tašt menǯaj razbojnilane.
Nilʼdʼi qoj səwa quːla.
Tabän watt warg wattoɣondo kwästi odont čʼaːǯa.
Nalguka šedemǯelʼi qarimɨgɨt waʒa, awɨrna.
Az awegɨnt qaimna aza kadäkot, taqtalǯa i üːba.
Awot kolʼdʼembat i tʼarɨn nägant: Taja kuː üːbešpant?
A mat köškenǯak, šenixala manǯekugu.
No i qwanna.
Čʼaːǯimba, čʼaːǯimba, i medɨmba.
Okɨr warg mat aːmnɨnd.
Tab šeːrba.
A nɨnd eladɨt razbojnila.
Okɨr nadeka pʼelgalɨk eja.
Ubirajčʼa.
Krugom kwajalʼe na nadäkanä tʼarɨmba: Ta qajko tiː töːmant?
Tɨnt elɨndatät razbojnila, tašt kwačʼadɨt.
Nadeka tʼurelɨmba.
Kujem mašep otʼiglʼent.
Maːdɨt koʒaj nadeːka tabnä tʼarɨmba: Wot tʼeːk töːnǯadät.
Aːnät topqät atamanɨt qopt čʼočʼint.
Nadekap natʼedelʼe sagennat qoptɨn ɨlont i tʼidešpa: Eppɨk kunak.
Ündidʼagaq, razbojnila čʼaːǯadɨt.
Töːgɨladət, maːt šeːrnadät, awɨrgu omǯeladät.
Wes piramdɨt šärgɨlbad.
Awrešpadät, tɨndešpadɨt, aːlumbadät.
Tadɨmbadat okɨr nadäka.
Na nadäkanan lʼakäd eppɨnda.
Lʼakämd to iːmbadät munogɨndo, a tabɨp qwannɨmbadet i qättɨmbadɨt pogrʼem.
Na nadʼekan lʼakop kälʼlʼe qwattadət.
Kudɨn ɨlont püngelʼǯenǯa lʼak, nat niwesta ennɨnǯ.
Käːmbadɨt, käːmbadɨt.
Illa püngelʼba atamanɨt qoptɨn ɨlont.
A natʼagɨn eppa nadäka.
Kuʒan lʼaq püngenʼa qoptɨn ɨːlont, nadäka kočʼewanna.
Tarba: Tijap mašep konǯadat.
No madat koʒaj nalguka tʼarɨmba: Püngelʼipa natʼedelʼi, eppla qaːro čʼaːn.
Tʼjap šeːrgɨlbaštɨt, a tʼjawdʼeːl iːnǯal.
No nala soglasilʼisʼ i qondɨku kučʼannadɨt.
Kotʼ čʼwäčʼep kojalǯembadät, nʼuːnʼembadät, šeːrgɨlbad i krʼepkak qondanadət.
A tablanan nɨlǯimba karaul.
Nadeka čʼaːnǯa qopton ɨːlogondo.
Šeːrnɨt atamanɨt toupop, öːget öːgenandɨt i čʼanǯešpa poːn.
A natʼaɣɨt soːqalʼešpadɨt: Kot čʼanǯešpɨnda poːnä?
A tap tʼarɨmba: Ataman čʼanǯešpɨnda.
I tabɨm üːdadɨt.
Šidemǯelʼi maːdagɨt naj nikša čʼaːnǯa.
Argolak kwanna, tulpomt i ögomt to čʼaǯelgɨnɨt i kuranna kušak qwäid eppa.
Kurpa, kurpa, a nala örčʼadat.
Massadät: Ataman ponä čʼaːnǯa i kuda öra.
Šeːrnadɨt maːt.
Ataman maːtqɨn qonda.
Šedešpadät wes nalap.
Ataman maːtqɨn eja.
A kutta menan eːppa.
Razbojnila wes taqtalǯembadät, kanalamdät iːmbadät i nʼolʼe kwannembadät nalgukap.
Nalguka önšelʼdʼet što tabɨm nʼoːdešpadɨt.
Kuralba wattɨn argot pot puǯont.
Tulʼmolap taqqɨlbat, lagak panbat wes i natʼet patpa.
Nala (razbojnila) töːgɨladɨt.
Kanala medɨtʼadɨt na lomɨnt (lagakɨnt), dawaj katolʼešpɨgu i mudɨgu.
A tabɨlap šeːrgɨlbat qwädämbadät kanalagɨndät.
Qai nɨnd qomandalɨt.
Qaj nɨka patčʼa lagan ɨlont.
Kwesse kanalamdät qwärɨmbadet i čʼenčʼadät: Nawerno minan natʼaɣɨt qalɨmpaː.
Kwallaut kwesse.
I wes übumbadet kwesse.
Nalguka natʼagɨndo čʼannɨmba i aj kuralba.
Aj kurpa, kurpa, medɨrnɨt qajda aragap.
Araga čʼaːǯimba kwačʼond šed kündəsä, taːdɨrɨmbat nʼuǯip.
A nalguka önditʼet, razbojnila aj nʼoːdešpadet.
Nalguka tʼura, aragan čʼeːnčʼa: Tat mašep ötiglʼent qaɣlɨn ɨːlont (nʼuːǯɨn ɨlon), ato mašep medrešpadət razbojnila, kwatčʼadə šep.
I kadelbat aragane qajɣɨt tablat maːt amda.
Araga nʼuʒimt wes tä kölbat i natidʼelʼe (drownin ɨlond) nadäkap panbat.
Paːrount nʼuǯip mʼaktɨmbat.
I medɨrɨmbat razbojnila i aragan soːgɨnembadet: Tan aralǯika aza qonǯirsal kudəmnej?
Moʒet kudəjašt tašt medɨrkust?
Araga čʼarɨmba: Kodɨmnäj aza qonǯersap.
Kudɨmnaj aza medɨrɨksaː ʒep.
Kanala tɨtadet perwaj qaɣlond, katolʼešpadɨt, muːdatet.
Araga razbojnilan tʼarɨmba: Kɨba mala, to iːllɨt kanamdɨt.
Mannan aza kočʼka watʼokam.
Tabɨla mannan üːgolǯenǯadat.
Razbojnila kanamdɨt qwäradɨt argot i kwesse paːranadet.
Araga kündelamd kaniŋnɨt (na wes max) qoptɨk.
Kwačʼoɣɨt tʼuːla porɨmbadet.
Araga medɨdʼa aːmdegot maːdande i katalʼešplʼe kwatät maːdap.
Parkwa: Tʼeːɣlak nöšpɨlɨt maːdap.
Aːmdekok nʼoj pöumt qogu tʼiʼtʼalbat.
Araga wse katälʼišpat, parkwa: Tʼeːlak, tʼeːlak nöšpɨlɨt maːdap.
Aːmdəgok sapɨlʼdʼa nöut warotamt.
Araga prʼamo kündilamd agradand tölǯešpat.
Aːmdɨgok kwädämba: Ku kündilamd tölǯešpal agradand?
Araga qwädɨmba aːmdegon Kunalǯimblʼend, tʼeːk qaɣlɨp to qäːlʼišplʼe.
Aːmdəgok qaɣlɨtp to qʼäːlʼlʼe kwattat.
Natʼaɣɨndo čʼaːnǯa neːt.
Aːmdəgoq kocʼewanna.
Taštɨ qajko qaɣlɨn ɨːlont sagelblʼe taːdadɨšt?
Maːtt šeːrnadɨt.
Neːt kadlʼe qwattet azegant.
Nu azawem sɨwa qulan membališep.
Na razbojnila.
No azät aza werumba.
Neːt äːǯalqumba äzägant: Na razbojnila manan äːzadɨt kuʒat ti kwajazalʼi kost.
Tabla manan maːdə paːront qaglʼešpɨzadät.
Mat okɨrnan olomt tä patʼasap.
A okɨrnan munɨmt patʼasak.
Aza weromant, sɨːgolaj maːt paːront.
Mat teka aːdelǯiklʼeps.
Äzɨt nentse sɨːɣänagɨk maːdə paːront.
Net pudʼalǯikut qun olagant.
Äzɨt kocʼiwanna i äːʒalguk nägant: Ta qaj na meːmɨndal?
Tap äːʒalkuk äzägant: Ot taw razbojnila ejadət.
Ku tan mašep kumnä mešpant.
Tüːwageq elle, šeːrnaɣɨq maːt.
Äzägɨnt ne weritsʼa što na razbojnila.
Kušaŋ elɨmpadɨt.
I ot čʼaːǯendə poest.
Kündela wes nʼarʼedʼiŋbadet, kündela səwa.
Medadɨt aːmdɨgone.
Aːmdɨgok pon čʼaːnǯa kweːtku (kwedɨgu).
Maːt šeːrnadät druškala, swaxala, šenixala.
No i aːmdegoq taqqännɨt wes kostilap.
Čʼočʼelʼbadɨt stolbap.
Omdelǯešpat wes koːstlap.
A newesta aza omnenǯa.
Wes čʼeːnčʼaːt: Qajko aza omnenanǯ šenihant köːnt?
Tap rokalǯimba šogornan, koperškaŋ eja.
Tabɨp äzawɨt kwäragɨq: Taja omdlʼend nä šenihanse kötčʼel.
Tab aza kka.
Patom wseʒe omda.
A šenihanan okɨr odoqɨnt nop (perčʼatka) nopanomɨndät.
Tap newesta tjap äːǯalguk šenihagent: Qajko okɨr odogent nobannɨmpal nobɨp.
A šeniha tʼarɨmba: Mat nilʼdʼik tʼeːlɨmbak.
I wes razbojnila nilʼdʼik čʼeːnčʼadɨt.
Newesta amdɨs, amdɨs, da kaŋna meʒalǯenänǯät odogɨndo nobɨp (perčʼatkap).
A tabnan okɨr munot tʼaŋgwa.
A newesta soːqalbat: Qajko tanan munol tʼäŋgwa?
A tap tʼarɨmba: Pop kaːpalʼešpɨsap i munom patʼalbam.
I wes razbojnila nilʼdʼzʼik tʼaradet.
A niwesta karmatkɨndo čʼačʼet pomagagɨt tamdälba muːn.
Šedo mešannat pumagap i rokalǯet munop tabɨt odont.
I naː muːn tabɨn eppa.
Tab äːǯalguk: Kuʒan meːka nasaːlɨt, okɨrnan olop patʼasak.
Maːt paːroɣot eppa.
Äzäm qonǯersät.
A tanan munomt patʼäsak.
Razbojnila wes tʼaradet: Mi tanan tʼaŋsaut.
Qajko tabɨn muːn tanan enǯa?
Newesta patom wes kadlʼe qwatöt.
Qanduk tab kwajamba tablan natʼet i qanduk kwesse kunešpumba, kanduk tabɨp tadɨnbat araga.
A araga nɨndə eːppa.
Wes qadennɨt (näj) kanduk razbojnila tabäp tiːbalbadät nalgukap peːlʼe.
Tjap newesta tʼarɨmba: Tablanan šed nalguka wes tanuwageq.
Na šed nalgukap soːɣɨlʼlʼe qwatɨmbadät.
Maːt koʒaj nalguka wes kadennɨt, kanduk tap eppa tablanan, kanduk tap odimbat tabäp koptän ɨːlont.
Kuʒan nalguka wes kadennɨt, tagda tabla wes qoštadät što na razbojnila eːppadät.
Aːmdəgoq kuralǯimbat onǯ qulamt (saldatlamt) wes razbojnilap taqqɨlgu i kwandlʼeblʼe kazningu (olamdet padʼalgu).
A na šed nalgukap kwädʼimbadät.
Kuʒan razbojnilap qwatpadet (kaznimbadet) wes patom kündelap sarennadɨt i qwannadɨt wes natʼedeːlʼe qajgɨn razbojnilan maːt aːmda.
Na nalgukanan wes klʼüčʼlap eppa.
Wes maːdalap nʼoːgogonnɨt.
Perwɨj maːdan šeːrbadät, natʼaɣɨt pomagaj komdäze tʼiːrɨmba.
Šedɨmǯelʼi maːdant šeːrnadet, a natʼaɣɨt serebroze tʼiːrɨmba.
Nagurumǯelʼi maːdont šeːrnadet, natʼaɣɨt solosse tʼiːrɨmba.
Tätɨmǯelʼe maːdont šeːrnadet natʼaɣɨt wsʼaqij šolklaze səwa tätomälaze tʼiːrɨmba.
Somblamǯelʼi maːdant šeːrnadet, natʼaɣɨt salǯepo tʼaːŋgwa, qor qäl, natʼaɣɨt tiːrɨmba qwatpi qulaze i qapse.
Tabla wes solodlap, sereprop tädomop taqqəlbadet, madəp tʼunt tʼadɨmbadet.
Šiːw qatolʼešpadət, mergɨse uːdešpadet.
Mʼarɨg šiop tilǯešpat i mat tʼaptäm naj wes tɨlǯlʼe qwandät.